HOME
ABOUT
AFFIES
MOVIES
MUSIC
BLOGS
“Tudod, mi a legjobb abban, ha véget ér egy nap? Hogy másnap az egész kezdődik elölről.”
my network
tagboard
its all about us
Previous post
Nagyon lemaradtam, bocsi...
Az első bejegyzésem "éretten". Ezzel egyébként a b...
Levél a táborból 01.57-02.18
Gitta. :-)
Azt hiszem, eljött az ideje egy kis kiruccanásnak ...
Happy Birthday, Johnny!! ♥
Legújabb felfedezésem kifejezetten szép befejezése...
3000
Nagyon, de nagyon szeretném, hogy vége legyen már ...
advertisment
|
"Időnként az ember megégeti magát. Sokszor megperzselődtem. Egyszer-kétszer ropogósra is sültem. De meg kell tanulni együtt élni a tűzzel."
written on 7/30/2012 @ 7/30/2012 ✈{ }
Megérett. Mármint, hogy írjak egy bejegyzést. Most az van, hogy az ember bármennyire örülhet annak, hogy továbbtanul, ha beárnyékolja valami. Nos, nem is akármi, hanem a családom egyik fele. Oké, persze, felkaptam a vizet, mert veszekedni, azt tudok, de nehogy már az legyen a normális, hogy semmi örülünk, vagy hasonlók, hanem, hogy miért kell, meg miért pont ez, mikor nem érdekel. Hát, ha igazán ismernének az emberek, akkor tudnák, hogy érdekel, versenyekre jártam, igaz, nem az elmúlt 2 évben. Hát hogyne, úgy egyébként fogtechnikus akarok lenni, csak most jött egy szikra, gondoltam egyet, és mást tanulok. Ez nem én vagyok. Lehet, hogy másoknál így megy, és mindent félbehagynak, de nem hiszem, hogy ilyen vagyok. Oké, aláírom, hogy még mindig nincs jogosítványom, és húzom, de ennek oka van. Persze az is, hogy nem érdekel, de eleinte se vetett fel a vágy, hogy autót vezethessek. De azért elvégeztem egy zeneiskolát. Jó, legyen, legyek én a hülye fogyatékos, miért is ne?
Na jó, egy kicsit másról. Nos, soha az életben nem gondoltam volna, hogy van az a helyzet, hogy én Pestre kerüljek. Nem nagyon szerettem volna, minek is tagadjam. De így alakult. Egy kicsit el voltam kenődve, úgy 24.-én, de köszönöm, felépültem. Az, hogy nem vettek fel (még egyszer bocsánat, hogy nem leszek vegyész, nagyon sajnálom, mindenkitől ezúton szeretnék elnézést kérni, csak hát más is érdekel), egy jel volt, hogy Isten nem a lombikoknak tartogat. Nem állítom, hogy ez a legjobb döntésem életem során, de most igen, ezt szeretném csinálni. De, ez volt a legjobb döntés, egy jel, hogy ezzel foglalkozzak. A legjobb, hogy itt nincs vége. Úgy értem, lehetőség, és ha sikerül, akkor fejleszthető is. Kezdem elhinni, hogy jól fogom érezni magam Pesten, és ha akarom, úgy igazán, akkor boldog leszek, és sikerülni fog, nem kell nekem ehhez mindenki.
|
"Időnként az ember megégeti magát. Sokszor megperzselődtem. Egyszer-kétszer ropogósra is sültem. De meg kell tanulni együtt élni a tűzzel."
written on 7/30/2012 @ 7/30/2012 ✈{ }
Megérett. Mármint, hogy írjak egy bejegyzést. Most az van, hogy az ember bármennyire örülhet annak, hogy továbbtanul, ha beárnyékolja valami. Nos, nem is akármi, hanem a családom egyik fele. Oké, persze, felkaptam a vizet, mert veszekedni, azt tudok, de nehogy már az legyen a normális, hogy semmi örülünk, vagy hasonlók, hanem, hogy miért kell, meg miért pont ez, mikor nem érdekel. Hát, ha igazán ismernének az emberek, akkor tudnák, hogy érdekel, versenyekre jártam, igaz, nem az elmúlt 2 évben. Hát hogyne, úgy egyébként fogtechnikus akarok lenni, csak most jött egy szikra, gondoltam egyet, és mást tanulok. Ez nem én vagyok. Lehet, hogy másoknál így megy, és mindent félbehagynak, de nem hiszem, hogy ilyen vagyok. Oké, aláírom, hogy még mindig nincs jogosítványom, és húzom, de ennek oka van. Persze az is, hogy nem érdekel, de eleinte se vetett fel a vágy, hogy autót vezethessek. De azért elvégeztem egy zeneiskolát. Jó, legyen, legyek én a hülye fogyatékos, miért is ne?
Na jó, egy kicsit másról. Nos, soha az életben nem gondoltam volna, hogy van az a helyzet, hogy én Pestre kerüljek. Nem nagyon szerettem volna, minek is tagadjam. De így alakult. Egy kicsit el voltam kenődve, úgy 24.-én, de köszönöm, felépültem. Az, hogy nem vettek fel (még egyszer bocsánat, hogy nem leszek vegyész, nagyon sajnálom, mindenkitől ezúton szeretnék elnézést kérni, csak hát más is érdekel), egy jel volt, hogy Isten nem a lombikoknak tartogat. Nem állítom, hogy ez a legjobb döntésem életem során, de most igen, ezt szeretném csinálni. De, ez volt a legjobb döntés, egy jel, hogy ezzel foglalkozzak. A legjobb, hogy itt nincs vége. Úgy értem, lehetőség, és ha sikerül, akkor fejleszthető is. Kezdem elhinni, hogy jól fogom érezni magam Pesten, és ha akarom, úgy igazán, akkor boldog leszek, és sikerülni fog, nem kell nekem ehhez mindenki.
|
A blog írója
Utolsó év a BKF-en.
Életcél: BBC.
Bakancslista Nr. 1: fél év Indiában.
Életem szerelmei: a kutyám, és a laptopom. Ezen kívül Benedict Cumberbatch és Shiloh Fernandez.
Hangulatember, hisztis, és lusta vagyok. Hajlandóságot mutatok, hogy mindent az utolsó pillanatban csináljak meg.
Valószínűleg sérült a gondolkodásmódom, valahol az X akták, és Tim Burton között.
Kedvenc könyvem a " A parfüm". Nem vagyok sorozatgyilkos, és nem is készülök, ugyanis irtózom a vértől.
Apropó... a tűtől is.
Ennek ellenére lelkes véradó vagyok. Ennyit teszek én a világ megmentéséhez. Fél liter B RH+-ot.
Néha a semmiről beszélek.
Erről gyakran sokat.
Most is.
|
Lyukasra használt linkek
→ Youtube
→ Facebook
→ Twitter
→ Sikeradó
→ Az igazi Sherlock
→ Vintage Ghost
→ Mindennapok
→ Mozicsillag
→ We heart it
→ Deviantart
|